"A negyedik, a "sok ember beszél sokhoz", egyáltalán nem létezett az internet megjelenése előtt, ami – természetesen - üvegszáloptikán fut. Ez a kommunikációnk jelenti a homok negyedik korszakát.
Vegyük azt, amit korábban a világról mondtam, hogy nem reagál ránk, mégha mi hatottunk is rá; emlékszem az első pillanatra, néhány éve, amikor elkezdtem komolyan venni az internetet. Nagyon, nagyon ostoba dolog volt. Volt egy srác, egy számítógépes kutató diák a Carnegie Mellonon, aki szeretett Dr. Pepper Lightot inni. Volt egy italautomata pár szinttel arrébb, ahová Dr. Pepperért járt, de a gép gyakran kiürült, így elég sűrűn ment hiába. Végül azt találta ki, "Várjunk csak, van egy chip benne, én meg egy számítógépen vagyok, és egy hálózat fut végig az épületben, szóval miért ne kapcsolhatnám rá az italautomatát a hálóra, aztán lekérdezhetem a terminálomról, amikor csak akarom, és az megmondaná, hogy feleslegesen mennék-e vagy sem?". Így összekötötte a gépet a helyi hálózattal, de a helyi háló az internet része volt – így egyszer csak bárki a világon megláthatta, mi történik ezzel az italautomatával. Na most, ez talán nem életbevágó információ, de különösen érdekessé vált; mindenki tudta, mi történik az italautomatával. Elkezdett fejlődni a dolog, mert a chip a gépben nemcsak azt mondta meg, hogy "a Dr. Pepper Light rekesze üres," hanem volt egy csomó más információja is; megmondta, hogy "van hét Coca-Cola és három Coca-Cola Light, a tárolási hőmérséklet ennyi és ennyi, az utolsó feltöltés pedig ekkor és ekkor volt." Rengeteg információt nyújtott, és volt egy nagyon kellemes is: kiderült, hogy ha valaki bedobott egy ötvencentest, és nem nyomta meg a gombot, azaz, ha a gép "töltve" volt, az ember csatlakozni tudott az italautomatához a saját számítógépéről, bárhol is volt a világon, és kiadathatta azt a doboz üdítőt! Valaki épp arra sétált a folyosón, amikor hirtelen, beng! ott volt egy dobozos Coca-Cola! Mi okozta ezt? Nos, nyilvánvalóan valaki innen nyolcezer kilométerre!
Na most, ez egy nagyon-nagyon ostoba, de izgalmas történet volt, és nekem azt jelentette, hogy ez volt az első alkalom, amikor vissza tudtunk hatni a világra. Talán nem olyan rettentően fontos, hogy nyolcezer kilométerről elérhetünk egy egyetemi folyosót, és kiadathatunk egy dobozos Coca-Colát, de ez volt az első lövés abban a háborúban, ami a kommunikáció teljesen új módját hozta el. Úgy gondolom tehát, hogy ez a homok negyedik korszaka."
Douglas Adams: Van-e Mesterséges Isten? Rögtönzött beszéd a Digital Biota 2-nél, Cambridge, 1998. szeptember. Eredeti szöveg angolul tudóknak, magyarul A Kétség Lazaca 146. oldalán, ha valakinek még nem lenne meg.
(láttátok az új lájk gombjaimat?)
Utolsó kommentek